Január 1-jétől, még ha a textilipar aggódik is az emelkedő árak, a káros kereslet és a munkanélküliség miatt, egységes, 12%-os áru- és szolgáltatási adót vetnek ki a műszálakra és a ruházati cikkekre.
Az ország különböző részein működő kereskedelmi szövetségek számos, állami és központi kormányzatnak benyújtott nyilatkozatban javasolták az árukra és szolgáltatásokra kivetett adókulcsok csökkentését. Érvelésük szerint az iparág most kezd kilábalni a Covid-19 okozta zavarokból, és ez súlyos károkat okozhat.
A Textilipari Minisztérium azonban egy december 27-i nyilatkozatban kijelentette, hogy az egységes 12%-os adókulcs segíteni fogja a műszálas, vagyis MMF szegmenst abban, hogy fontos munkahelyteremtővé váljon az országban.
Kijelentette, hogy az MMF, az MMF fonal, az MMF szövet és a ruházat egységes adókulcsa megoldja a textil értékláncában a fordított adószerkezet problémáját is – a nyersanyagok adókulcsa magasabb, mint a késztermékeké. A műszálak és szálak adókulcsa 2-18%, míg a szövetek áru- és szolgáltatási adója 5%.
Rahul Mehta, az Indiai Ruhagyártók Szövetségének fő mentora a Bloombergnek elmondta, hogy bár a fordított adóstruktúra problémákat okoz a kereskedőknek a bemeneti adójóváírások megszerzésében, a teljes értékláncnak csupán 15%-át teszi ki.
Mehta arra számít, hogy a kamatemelés az iparág 85%-át fogja hátrányosan érinteni. „Sajnos a központi kormányzat nagyobb nyomást gyakorolt erre az iparágra, amely még mindig küzd az elmúlt két évben elszenvedett értékesítési veszteségek és a magasabb inputköltségek után.”
A kereskedők szerint az áremelés csalódást okoz majd azoknak a fogyasztóknak, akik 1000 rúpia alatti áron vásárolnak ruházatot. Egy 800 rúpiás ing ára 966 rúpia, ami magában foglalja a nyersanyagárak 15%-os emelkedését és az 5%-os fogyasztási adót. Mivel az áru- és szolgáltatási adó 7 százalékponttal emelkedik, a fogyasztóknak januártól további 68 rúpiát kell fizetniük.
Sok más tiltakozó lobbicsoporthoz hasonlóan a CMAI is kijelentette, hogy a magasabb adókulcsok vagy ártanak a fogyasztásnak, vagy arra kényszerítik a fogyasztókat, hogy olcsóbb és alacsonyabb minőségű árukat vásároljanak.
Az Összindiai Kereskedők Szövetsége levelet írt Nirmala Sitharaman pénzügyminiszternek, amelyben arra kérte, hogy halassza el az új áru- és szolgáltatási adókulcs bevezetését. Egy december 27-én kelt levélben kijelentették, hogy a magasabb adók nemcsak a fogyasztók pénzügyi terheit növelnék, hanem a gyártók üzleti tevékenységének működtetéséhez szükséges több tőke iránti igényt is növelnék - a Bloomberg Quint (Bloomberg Quint) áttekintette a levél egy példányát.
Praveen Khandelwal, a CAIT főtitkára ezt írta: „Tekintettel arra, hogy a belföldi kereskedelem a Covid-19 elmúlt két időszaka által okozott hatalmas károk után kezd talpra állni, logikátlan az adók emelése ebben az időszakban. Azt mondta, hogy India textiliparának is nehéz lesz versenyezni olyan országokkal, mint Vietnam, Indonézia, Banglades és Kína.
A CMAI tanulmánya szerint a textilipar értékét közel 5,4 milliárd rúpiára becsülik, amelynek körülbelül 80-85%-át természetes szálak, például pamut és juta teszik ki. Az ágazat 3,9 millió embert foglalkoztat.
A CMAI becslései szerint a magasabb GST-adókulcs 70-100 000 közvetlen munkanélküliséget eredményez az iparágban, vagy több százezer kis- és középvállalkozást taszít a szervezetlen iparágakba.
Azt állították, hogy a forgótőke-nyomás miatt közel 100 000 kkv-nak kell csődbe mennie. A tanulmány szerint a kézi szövésű textilipar bevételkiesése akár 25%-ot is elérhet.
Mehta szerint az államok „méltányos támogatottságot élveznek”. „Arra számítunk, hogy az [állam] kormánya felveti az új áru- és szolgáltatási adókulcsok kérdését a december 30-án a költségvetés előtti tárgyalásokon a külügyminiszterrel” – mondta.
Karnataka, Nyugat-Bengál, Telangana és Gudzsarát eddig igyekeztek a GST bizottság mielőbbi összehívását és a javasolt kamatemelés visszavonását elérni. „Továbbra is reméljük, hogy kérésünket meghallgatják.”
A CMAI szerint az indiai ruházati és textilipar éves GST-kivetése becslések szerint 18 000-21 000 milliárd rúpia. Azt is közölték, hogy az új áru- és szolgáltatásadó-kulcs miatt a tőkeszűkében lévő központok évente csak 7 000-8 000 milliárd rúpiás többletbevételre tehetnek szert.
Mehta azt mondta, hogy folytatni fogják a tárgyalásokat a kormánnyal. „Figyelembe véve a foglalkoztatásra és a ruházati inflációra gyakorolt hatását, megéri? Az egységes, 5%-os GST lesz a helyes út.”
Közzététel ideje: 2022. január 5.