1. Kopásállóság
A kopásállóság a kopásállóságra utal, ami hozzájárul a szövetek tartósságához. A nagy szakítószilárdságú és jó kopásállóságú szálakból készült ruhadarabok sokáig kitartanak, és hosszú idő elteltével is mutatják a kopás jeleit.
A nejlont széles körben használják sport felsőruházatban, például síruhákokban és futballmezekben. Ez azért van, mert különösen jó a szilárdsága és a kopásállósága. Az acetátot gyakran használják kabátok és dzsekik bélésében kiváló esése és alacsony költsége miatt.
Az acetátszálak gyenge kopásállósága miatt azonban a bélés hajlamos foszladozni vagy lyukakat képezni, mielőtt a kabát külső anyagán ennek megfelelő kopás következne be.
2.Ckémiai hatás
A textilfeldolgozás (például nyomtatás és festés, kikészítés) és az otthoni/professzionális ápolás vagy tisztítás (például szappannal, fehérítővel és vegytisztító oldószerekkel stb.) során a szálak általában vegyszereknek vannak kitéve. A vegyszer típusa, a hatás intenzitása és a hatás ideje határozza meg a szálakra gyakorolt hatás mértékét. Fontos megérteni a vegyszerek különböző szálakra gyakorolt hatását, mivel ez közvetlenül összefügg a tisztítás során szükséges ápolással.
A szálak eltérően reagálnak a vegyszerekre. Például a pamutszálak viszonylag alacsony savállósággal rendelkeznek, de nagyon jó lúgállósággal. Ezenkívül a pamutszövetek a kémiai gyantás, vasalást nem igénylő kikészítés után kismértékben veszítenek szilárdságukból.
3.Erugalmasság
A rugalmasság az a képesség, hogy feszültség alatt a ruhadarab hossza megnő (nyúlás), majd az erő feloldása után ismét merev állapotba kerül (visszanyerés). A nyúlás, amikor egy külső erő hat a szálra vagy az anyagra, kényelmesebbé teszi a ruhadarabot, és kevesebb varrásfeszültséget okoz.
Ugyanakkor a szakítószilárdság növekedésére is hajlamosak vagyunk. A teljes regenerálódás segít a szövet megereszkedésében a könyök vagy a térd környékén, megakadályozva a ruhadarab megereszkedését. Azokat a szálakat, amelyek legalább 100%-ban megnyúlhatnak, rugalmas szálaknak nevezzük. A spandex szál (a spandexet Lycrának is nevezik, hazánkban pedig spandexnek) és a gumiszál tartozik ebbe a száltípusba. A nyújtás után ezek a rugalmas szálak szinte erővel térnek vissza eredeti hosszukra.
4.Gyúlékonyság
A gyúlékonyság egy tárgy meggyulladására vagy égésére való képességére utal. Ez egy nagyon fontos tulajdonság, mivel az emberek életét mindig különféle textíliák veszik körül. Tudjuk, hogy a ruházat vagy a belső bútorok gyúlékonyságuk miatt súlyos sérüléseket okozhatnak a fogyasztóknak, és jelentős anyagi kárt okozhatnak.
A szálakat általában gyúlékony, nem gyúlékony és égésgátló kategóriákba sorolják:
A gyúlékony szálak olyan szálak, amelyek könnyen meggyulladnak és tovább égnek.
A nem gyúlékony szálak olyan szálakra vonatkoznak, amelyeknek viszonylag magas az égési pontjuk és viszonylag lassú az égési sebességük, és az égő forrás eltávolítása után maguktól kialszanak.
A lángálló szálak olyan szálakra vonatkoznak, amelyek nem égnek el.
A gyúlékony szálakból égésgátló szálakat lehet készíteni a szál paramétereinek kikészítésével vagy megváltoztatásával. Például a hagyományos poliészter gyúlékony, de a Trevira poliésztert égésgátló kezeléssel tették ki.
5. Lágyság
A puhaság a szálak azon képességére utal, hogy könnyen és ismételten hajlíthatók szakadás nélkül. A puha szálak, mint például az acetát, megtartják a jól drapériás anyagokat és ruhadarabokat. A merev szálak, mint például az üvegszál, nem használhatók ruházat készítésére, de viszonylag merev anyagokban dekorációs célokra használhatók. Általában minél finomabbak a szálak, annál jobb a drapériájuk. A puhaság a szövet érzetét is befolyásolja.
Bár a jó eshetőség gyakran szükséges, néha merevebb anyagokra van szükség. Például a köpenyes ruhadaraboknál (vállon áthúzott és kifordított ruhadarabok) használjon merevebb anyagokat a kívánt forma eléréséhez.
6. Kézzel tapintás
A tapintásos tapintás az az érzés, amikor egy szálat, fonalat vagy szövetet megérintünk. A szál tapintása során a szál alakját, felületi jellemzőit és szerkezetét érzékeljük. A szál alakja változó, lehet kerek, lapos, többlebenyű stb. A szálak felülete is változatos, például sima, csipkézett vagy pikkelyes.
A szál alakja lehet hullámos vagy egyenes. A fonal típusa, az anyag szerkezete és a kikészítési folyamatok szintén befolyásolják az anyag kéztapintását. Az olyan kifejezéseket, mint a puha, sima, száraz, selymes, merev, durva vagy érdes, gyakran használják az anyag kéztapintásának leírására.
7. Csillogás
A fényesség a fény visszaverődését jelenti a szál felületén. A szálak különböző tulajdonságai befolyásolják a fényességüket. A fényes felületek, a kisebb görbület, a lapos keresztmetszeti formák és a hosszabb szálhosszak fokozzák a fényvisszaverődést. A szálgyártási folyamat során a nyújtási folyamat növeli a csillogást azáltal, hogy simábbá teszi a felületet. A mattítószer hozzáadása elpusztítja a fényvisszaverődést és csökkenti a fényességet. Ily módon, a mattítószer mennyiségének szabályozásával fényes, matt és matt szálak állíthatók elő.
A szövet fényességét a fonal típusa, a szövés és az összes kidolgozás is befolyásolja. A fényességi követelmények a divatirányzatoktól és a vásárlói igényektől függenek.
8.Pillegális
A bolyhosodás azt jelenti, hogy a szövet felületén néhány rövid és törött szál kis golyókká kuszadik össze. A pomponok akkor alakulnak ki, amikor a szálak végei elválnak a szövet felületétől, általában viselés miatt. A bolyhosodás nem kívánatos, mert az olyan anyagokat, mint az ágynemű, régiesnek, csúnyának és kényelmetlennek mutatja. A pomponok a gyakori súrlódásnak kitett területeken alakulnak ki, például a gallérok, az ujjak alatt és a mandzsetták szélein.
A hidrofób szálak hajlamosabbak a bolyhosodásra, mint a hidrofil szálak, mivel a hidrofób szálak nagyobb valószínűséggel vonzzák egymáshoz a statikus elektromosságot, és kisebb valószínűséggel esnek le az anyag felületéről. A pomponok ritkán láthatók 100%-os pamutingeken, de nagyon gyakoriak a már egy ideje viselt hasonló, poli-pamut keverékű ingeken. Bár a gyapjú hidrofil, a pomponok pikkelyes felülete miatt keletkeznek. A szálak összecsavarodnak és összefonódnak egymással, hogy pompont alkossanak. Az erős szálak hajlamosak a pomponokat az anyag felületén tartani. Könnyen szakadható, alacsony szilárdságú szálak, amelyek kevésbé hajlamosak a bolyhosodásra, mivel a pomponok könnyen leesnek.
9. Rugalmasság
A rugalmasság az anyag azon képességére utal, hogy rugalmasan regenerálódik a hajtás, sodrás vagy csavarás után. Szorosan összefügg a gyűrődésvisszaalakulási képességgel. A nagyobb rugalmasságú anyagok kevésbé hajlamosak a gyűrődésre, és ezért általában megőrzik jó alakjukat.
A vastagabb szál jobb rugalmassággal rendelkezik, mivel nagyobb tömeggel képes elnyelni a feszültséget. Ugyanakkor a szál alakja is befolyásolja a szál rugalmasságát, és a kerek szál jobb rugalmassággal rendelkezik, mint a lapos szál.
A szálak természete is szerepet játszik. A poliészter szál jó rugalmassággal rendelkezik, míg a pamutszál gyenge. Nem meglepő tehát, hogy a két szálat gyakran használják együtt olyan termékekben, mint a férfi ingek, női blúzok és ágyneműk.
A visszarugó szálak kissé zavaróak lehetnek, ha a ruhadarabokon látható gyűrődéseket okoznak. A gyapjúszálak könnyen gyűrődnek pamut vagy vászon esetében, de száraz gyapjún már nem. A gyapjúszálak ellenállnak a hajlításnak és a gyűrődésnek, és végül ismét kiegyenesednek.
10. Statikus elektromosság
A sztatikus elektromosság két különböző anyag egymáshoz súrlódása által keltett töltés. Amikor elektromos töltés keletkezik és felhalmozódik az anyag felületén, a ruhadarab a viselőjéhez, vagy a szöszök az anyaghoz tapadnak. Amikor az anyag felülete idegen testtel érintkezik, elektromos szikra vagy áramütés keletkezik, ami egy gyors kisülési folyamat. Amikor a szál felületén a sztatikus elektromosság ugyanolyan sebességgel keletkezik, mint a sztatikus elektromosság átvitele, a sztatikus elektromosság jelensége kiküszöbölhető.
A szálakban található nedvesség vezetőként működik, elvezeti a töltéseket és megakadályozza a fent említett elektrosztatikus hatásokat. A hidrofób szál, mivel nagyon kevés vizet tartalmaz, hajlamos statikus elektromosságot generálni. A természetes szálakban is keletkezik statikus elektromosság, de csak akkor, ha nagyon szárazak, mint a hidrofób szálak. Az üvegszálak kivételt képeznek a hidrofób szálak alól, kémiai összetételük miatt a felületükön nem keletkezhetnek statikus töltések.
Az eptratropikus szálakat (áramvezető szálakat) tartalmazó szövetek nem okoznak statikus elektromosságot, és szenet vagy fémet tartalmaznak, amely lehetővé teszi a szálak számára a felhalmozódó statikus töltések átvitelét. Mivel a szőnyegeken gyakran jelentkeznek statikus elektromossággal kapcsolatos problémák, a szőnyegekhez nejlont, például Monsanto Ultront használnak. A trópusi szál kiküszöböli az áramütést, az anyag összenyomódását és a por felhalmozódását. A speciális munkakörnyezetekben fellépő statikus elektromosság veszélye miatt nagyon fontos az alacsony statikus szálak használata aluljárók készítéséhez kórházakban, számítógépek közelében lévő munkaterületeken, valamint gyúlékony, robbanásveszélyes folyadékok vagy gázok közelében lévő területeken.
Szakterületünkpoliészter rayon szövet, gyapjúszövet és poliészter pamutszövet. Kezelt szövetet is tudunk készíteni. Bármilyen érdeklődés esetén kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Közzététel ideje: 2022. november 25.