Sharmon Lebby író és fenntartható divatstylist, aki a környezetvédelem, a divat és a BIPOC közösség metszéspontjait tanulmányozza és elemzi.
A gyapjú a hideg napok és éjszakák anyaga. Ez az anyag a szabadtéri ruházathoz kapcsolódik. Puha, bolyhos anyag, általában poliészterből készül. A kesztyűk, sapkák és sálak mind szintetikus anyagból, úgynevezett polárgyapjúból készülnek.
Mint minden hétköznapi anyag esetében, szeretnénk többet megtudni arról, hogy a polár anyag fenntarthatónak tekinthető-e, és hogyan viszonyul más anyagokhoz.
A gyapjút eredetileg a gyapjú helyettesítőjeként fejlesztették ki. 1981-ben az amerikai Malden Mills (ma Polartec) cég átvette a vezető szerepet a kefélt poliészter anyagok fejlesztésében. A Patagoniával való együttműködés révén továbbra is jobb minőségű szöveteket fognak gyártani, amelyek könnyebbek a gyapjúnál, de mégis hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az állati szálak.
Tíz évvel később egy újabb együttműködés született a Polartec és a Patagonia között; ezúttal a hangsúly az újrahasznosított műanyag palackok gyapjú előállításán volt. Az első anyag zöld volt, az újrahasznosított palackok színével megegyező. Manapság a márkák további intézkedéseket tesznek az újrahasznosított poliészter szálak fehérítésére vagy festésére, mielőtt forgalomba hozzák az újrahasznosított poliészter szálakat. A fogyasztói hulladékból készült gyapjúanyagok ma már számos színben kaphatók.
Bár a gyapjút általában poliészterből készítik, technikailag szinte bármilyen típusú szálból előállítható.
A bársonyhoz hasonlóan a polár gyapjú fő jellemzője a gyapjúszövet. A Malden Mills hengeres acéldrótkeféket használ a szövés során keletkező hurkok elszakítására, hogy bolyhosodást vagy kiemelkedő felületeket hozzon létre. Ez a szálakat felfelé is nyomja. Ez a módszer azonban a szövet bolyhosodását okozhatja, ami apró szálgolyókat eredményezhet a szövet felületén.
A bolyhosodás problémájának megoldása érdekében az anyagot alapvetően „borotválják”, ami puhább tapintásúvá teszi, és hosszabb ideig megőrzi minőségét. Manapság ugyanezt az alapvető technológiát alkalmazzák a gyapjú előállításához.
A polietilén-tereftalát forgácsok a szálgyártási folyamat kezdetét jelentik. A törmeléket megolvasztják, majd egy nagyon finom lyukakkal ellátott korongon, az úgynevezett fonófejen keresztül nyomják át.
Amikor az olvadt töredékek kijönnek a lyukakból, elkezdenek lehűlni és szálakká keményedni. A szálakat ezután fűtött orsókon nagy kötegekbe, úgynevezett kócokba fonják, amelyeket aztán hosszabb és erősebb szálakká nyújtanak. A nyújtás után egy hullámosító gép segítségével ráncos textúrát adnak neki, majd megszárítják. Ezen a ponton a szálakat hüvelykes darabokra vágják, hasonlóan a gyapjúszálakhoz.
Ezekből a szálakból fonalat lehet készíteni. A hullámosított és vágott kócokat egy kártológépen vezetik át, hogy szálköteleket hozzanak létre. Ezeket a szálakat ezután egy fonógépbe vezetik, amely finomabb szálakat készít, és csévékké fonja őket. Festés után egy kötőgéppel kötik a szálakat szövetté. Innen a szövet bolyhozógépen való átvezetésével állítják elő a bolyhot. Végül a nyírógép levágja a kiemelkedő felületet, hogy gyapjút képezzen.
A gyapjú előállításához használt újrahasznosított PET újrahasznosított műanyag palackokból származik. A fogyasztás utáni hulladékot megtisztítják és fertőtlenítik. Szárítás után a palackot apró műanyagdarabokra zúzzák, majd újra mossák. A világosabb színt kifehérítik, a zöld palack zöld marad, majd később sötétebb színűre festik. Ezután ugyanazt a folyamatot követik, mint az eredeti PET esetében: megolvasztják a darabokat, és fonalakká alakítják őket.
A polár és a pamut közötti legnagyobb különbség az, hogy az egyik szintetikus szálakból készül. A polár a gyapjú polár utánzására szolgál, miközben megőrzi hidrofób és hőszigetelő tulajdonságait, míg a pamut természetesebb és sokoldalúbb. Nemcsak anyag, hanem egy olyan szál is, amelyből bármilyen textília szövhető vagy köthető. A pamutszálakból akár gyapjú is készíthető.
Bár a pamut káros a környezetre, általános vélekedés szerint fenntarthatóbb, mint a hagyományos gyapjú. Mivel a gyapjút alkotó poliészter szintetikus, évtizedekig is eltarthat, mire lebomlik, és a pamut biológiai lebomlási sebessége sokkal gyorsabb. A bomlás pontos sebessége az anyag állapotától és attól függ, hogy 100%-ban pamutból készült-e.
A poliészterből készült gyapjú általában nagy terhelésű anyag. Először is, a poliésztert kőolajból, fosszilis tüzelőanyagokból és korlátozott erőforrásokból állítják elő. Mint mindannyian tudjuk, a poliészter feldolgozása energiát és vizet fogyaszt, valamint sok káros vegyszert is tartalmaz.
A szintetikus anyagok festési folyamata szintén hatással van a környezetre. Ez a folyamat nemcsak sok vizet használ, hanem fel nem használt festékeket és kémiai felületaktív anyagokat tartalmazó szennyvizet is bocsát ki, amelyek károsak a vízi élőlényekre.
Bár a gyapjúban használt poliészter nem biológiailag lebomló, mégis lebomlik. Ez a folyamat azonban apró műanyagtöredékeket, úgynevezett mikroműanyagokat hagy maga után. Ez nemcsak akkor jelent problémát, amikor az anyag hulladéklerakóba kerül, hanem a gyapjú ruhadarabok mosásakor is. A fogyasztói felhasználás, különösen a ruhamosás, a legnagyobb hatással van a környezetre a ruházat életciklusa során. Becslések szerint a szintetikus kabát mosásakor körülbelül 1174 milligramm mikroszál szabadul fel.
Az újrahasznosított gyapjú hatása csekély. Az újrahasznosított poliészter által felhasznált energia 85%-kal csökken. Jelenleg a PET-nek csak 5%-át hasznosítják újra. Mivel a poliészter a textilekben használt első számú rost, ennek az aránynak a növelése jelentős hatással lesz az energia- és vízfogyasztás csökkentésére.
Sok más dologhoz hasonlóan a márkák is keresik a módját környezeti terhelésük csökkentésének. Valójában a Polartec élen jár ebben a trendben egy új kezdeményezéssel, amelynek keretében textilkollekcióikat 100%-ban újrahasznosíthatóvá és biológiailag lebomlóvá teszik.
A gyapjút természetesebb anyagokból, például pamutból és kenderből is készítik. Ezek továbbra is ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a műszaki polár és a gyapjú, de kevésbé károsak. A körforgásos gazdaság iránti nagyobb figyelemnek köszönhetően a gyapjú előállításához nagyobb valószínűséggel használnak növényi alapú és újrahasznosított anyagokat.
Közzététel ideje: 2021. október 14.