A leicesteri De Montfort Egyetem (DMU) tudósai arra figyelmeztetnek, hogy a Covid-19-et okozó vírustörzshöz hasonló vírus akár 72 órán át is életben maradhat a ruházaton, és átterjedhet más felületekre.
Egy, az egészségügyi iparban általánosan használt háromféle anyagon a koronavírus viselkedését vizsgáló tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a nyomok akár három napig is fertőzőképesek maradhatnak.
Dr. Katie Laird mikrobiológus, Dr. Maitreyi Shivkumar virológus és Dr. Lucy Owen posztdoktori kutató vezetésével ez a kutatás egy HCoV-OC43 nevű koronavírus modell cseppecskék hozzáadását foglalja magában, amelynek szerkezete és túlélési módja nagyon hasonló a SARS-CoV-2-höz, aminek eredményeként Covid-19 poliészter, poliészter pamut és 100% pamut összetételű lesz.
Az eredmények azt mutatják, hogy a poliészter jelenti a legnagyobb kockázatot a vírus terjesztésére. A fertőző vírus három nap elteltével is jelen van, és átvihető más felületekre is. 100%-os pamut esetén a vírus 24 órán át életben marad, míg poliészter pamut esetén csak 6 órán át.
Dr. Katie Laird, a DMU Fertőző Betegségek Kutatócsoportjának vezetője elmondta: „Amikor a világjárvány elkezdődött, keveset tudtak arról, hogy a koronavírus mennyi ideig képes túlélni a textíliákon.”
„Eredményeink azt mutatják, hogy az egészségügyben leggyakrabban használt három textília veszélyezteti a vírus terjesztését. Ha az ápolók és az egészségügyi személyzet hazaviszi az egyenruháját, a vírus nyomait hagyhatják más felületeken.”
Tavaly a világjárványra válaszul a Public Health England (PHE) irányelveket adott ki, amelyek kimondják, hogy az egészségügyi személyzet egyenruháját iparilag kell tisztítani, de ahol ez nem lehetséges, a személyzetnek haza kell vinnie az egyenruhát tisztításra.
Ugyanakkor az NHS egyenruhákra és munkaruházatra vonatkozó irányelvei kimondják, hogy az egészségügyi személyzet egyenruhái biztonságosan tisztíthatók otthon, amennyiben a hőmérséklet legalább 60°C-ra van beállítva.
Dr. Laird aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fenti állítást alátámasztó bizonyítékok főként két, 2007-ben publikált, elavult irodalmi áttekintésen alapulnak.
Válaszul azt javasolta, hogy az összes kormányzati orvosi egyenruhát a kórházakban a kereskedelmi szabványoknak megfelelően vagy ipari mosodákban tisztítsák.
Azóta társkiadott egy frissített és átfogó irodalmi áttekintést, amelyben felmérte a textíliák betegségek terjedésének kockázatát, és hangsúlyozta a fertőzés-ellenőrzési eljárások szükségességét a szennyezett orvosi textíliák kezelésekor.
„Az irodalmi áttekintés után munkánk következő szakasza a koronavírussal szennyezett orvosi egyenruhák tisztításának fertőzés-ellenőrzési kockázatainak felmérése” – folytatta. „Miután meghatároztuk a koronavírus túlélési arányát az egyes textíliákon, a figyelmünket a vírus eltávolítására szolgáló legmegbízhatóbb mosási módszer meghatározására fordítjuk.”
A tudósok 100%-os pamutot, a leggyakrabban használt egészségügyi textíliát használnak több teszt elvégzésére különböző vízhőmérsékletek és mosási módszerek alkalmazásával, beleértve a háztartási mosógépeket, ipari mosógépeket, beltéri kórházi mosógépeket és ózonos (egy erősen reaktív gáz) tisztítórendszert.
Az eredmények azt mutatták, hogy a víz keverő és hígító hatása elegendő volt a vírusok eltávolításához az összes tesztelt mosógépben.
Amikor azonban a kutatócsoport a vírust tartalmazó mesterséges nyállal szennyezte be a textíliákat (hogy szimulálják a fertőzött személy szájából történő átvitel kockázatát), azt tapasztalták, hogy a háztartási mosógépek nem távolították el teljesen a vírust, és egyes nyomok fennmaradtak.
Csak akkor pusztul el teljesen a vírus, ha mosószert adnak hozzá és megemelik a víz hőmérsékletét. A vírus hővel szembeni ellenállását vizsgálva az eredmények azt mutatták, hogy a koronavírus 60°C-ig stabil vízben, de 67°C-on inaktiválódik.
Ezután a csapat a keresztszennyeződés kockázatát vizsgálta, a tiszta ruhákat és a vírusnyomokat tartalmazó ruhákat együtt mosta. Azt találták, hogy minden tisztítórendszer eltávolította a vírust, és nem állt fenn a többi ruhadarab szennyeződésének kockázata.
Dr. Laird elmagyarázta: „Bár kutatásunkból láthatjuk, hogy még a háztartási mosógépben történő magas hőmérsékletű mosás is képes eltávolítani a vírust, ez nem szünteti meg annak kockázatát, hogy a szennyezett ruhák a koronavírus nyomait hagyják más felületeken. Mielőtt otthon vagy az autóban mosták volna őket.”
„Most már tudjuk, hogy a vírus akár 72 órán át is életben maradhat bizonyos textíliákon, és más felületekre is átterjedhet.
„Ez a kutatás megerősíti azt az ajánlásomat, hogy minden orvosi egyenruhát a kórházakban vagy ipari mosodákban helyben kell tisztítani. Ezeket a tisztítási módszereket felügyelik, így az ápolóknak és az egészségügyi személyzetnek nem kell aggódniuk amiatt, hogy hazaviszik a vírust.”
Kapcsolódó hírek, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az orvosi egyenruhákat nem szabad otthon tisztítani a világjárvány alatt. A kutatások azt mutatják, hogy az ózonos tisztítórendszerek eltávolíthatják a koronavírust a ruházatból. A kutatások azt mutatják, hogy a mászókréták valószínűleg nem terjesztik a koronavírust.
A Brit Textilkereskedelmi Szövetség támogatásával Dr. Laird, Dr. Shivkumar és Dr. Owen megosztották eredményeiket az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Európa iparági szakértőivel.
„A fogadtatás nagyon pozitív volt” – mondta Dr. Laird. „A textil- és mosodai szövetségek világszerte most alkalmazzák az egészségügyi pénzmosási irányelveinkben szereplő kulcsfontosságú információkat a koronavírus további terjedésének megakadályozása érdekében.”
David Stevens, a textilipari szolgáltatóipari szövetség, a Brit Textilszolgáltatási Szövetség vezérigazgatója elmondta: „A világjárvány idején alapvetően úgy gondoljuk, hogy a textíliák nem a koronavírus fő terjesztői.
„Azonban hiányoznak az információink ezen vírusok stabilitásáról különböző szövettípusokban és különböző mosási eljárásokban. Ez félretájékoztatáshoz és túlzott mosási ajánlásokhoz vezetett.”
„Részletesen megvizsgáltuk Dr. Laird és csapata által alkalmazott módszereket és kutatási gyakorlatokat, és megállapítottuk, hogy ez a kutatás megbízható, reprodukálható és reprodukálható. A DMU által végzett munka következtetése megerősíti a szennyezés-szabályozás fontos szerepét – függetlenül attól, hogy az otthon továbbra is ipari környezetben van-e.”
A kutatási cikk az Amerikai Mikrobiológiai Társaság Open Access folyóiratában jelent meg.
További kutatások elvégzése érdekében a csapat együttműködött a DMU pszichológiai csapatával és a Leicester NHS Trust University Hospital-lal egy olyan projektben, amely az ápolók és az egészségügyi személyzet ismereteit és attitűdjeit vizsgálta az egyenruhák tisztításával kapcsolatban a Covid-19 világjárvány idején.
Közzététel ideje: 2021. június 18.